2020. október 31., szombat

Kis könyves kérdőív - így olvasok én

Avagy: egy igencsak eklektikus ízlésű olvasó hétköznapi olvasási és könyvezési szokásai

Könyvturistás bemutatkozós kérdezek-felelek, amelyben a változatosság kedvéért ezúttal tényleg megpróbálom nem túl bő lére ereszteni a mondanivalómat - persze, mivel rólam van szó, igazán nem ígérhetek semmit, de a szándék a fontos, ugye...

Mikor szoktam olvasni? Reggel vagy este? Otthon vagy utazás közben?

Igyekezni szoktam reggel és/vagy este szakítani legalább egy kis időt az olvasásra, nekem ettől igazán teljes a nap - tehát nem meglepő, hogy az olvasófotelom/olvasósarkom az egyik kedvenc helyem a világon! Szerintem az olvasás nemcsak szórakoztató, hanem napindításnak-agyserkentésnek is ugyanolyan kiváló, mint esti pihenésnek, ellazításnak. És nem órákra kell gondolni, már 10-15 perc alatt is el lehet olvasni pár oldalt, vagy lehet képregény nézegetni, egy-két verset vagy novellát olvasgatni, kinek mi jön be.

A hosszabb időt sem lehetetlen megtalálni rá, az én egyik megoldásom az, hogy jó néhány éve alig-alig nézek tévét és sorozatokat (nem sznobságból, és tudom, hogy biztos sok mindenről lemaradok, de az olvasás egyszerűen fontosabb, és nekem nem is hiányzik ennél több), még filmeket is csak viszonylag ritkán, inkább nagy kedvenceim vannak, amiket szívesen nézek meg újra (és újra). A másik meg az, hogy igyekszem kerülni a közösségi médiát, mert a nap bizony még a könyvmolyoknak is csak huszonnégy órából áll... Már csak ezért is érdekes, újszerű kis kreatív projekt nekem ez a blog, amolyan könyves-olvasós kiegészítésként (pláne ebben a feje tetejére állt világban).

Egyébként utazás, tömegközlekedés, akár sorban állás közben is remekül lehet olvasni, úgyhogy mindig van erre alkalmas, jól "hordozható" olvasmányom. (Persze a jelen helyzetben sokat változott ez is, de a "régi szép", "normális" időkben így volt.)
A szuperhős Ms. Marvel is visz magával könyveket, mert ez a menő

Papíron vagy inkább digitális formában olvasok? Szoktam hangoskönyveket hallgatni?

Elvi szinten a világon semmi kivetnivalót nem látok az e-könyvekben, sőt rengeteg előnyös tulajdonságuk van, de én személy szerint továbbra is maradok a papíralapú olvasásnál, a kézbe fogható és polcra tehető köteteknél. (Igen, tudom, "mamut" vagyok, de valakinek annak is kell lenni.)

Dettó a hangoskönyvek, amik nagyon szuper dolgok, eddig mindegyik tetszett, amit hallottam, viszont a papír és tinta helyét nem tudják/tudták átvenni nálam.

Ms. Marvel mindent elolvas, bármilyen formátumban

Milyen nyelve(ke)n szoktam olvasni? A külföldi vagy inkább a magyar irodalmat preferálom?

Olvasok magyarul és angolul is (utóbbi nyelvtanulásként is szolgált nálam, most meg remekül szinten tartja, továbbfejleszti a tudásomat), ezt is igyekszem váltogatni. Ezenkívül külön élvezet számomra olyan nyelvről olvasni fordítást, amit nem beszélek, az is egy plusz változatosság, színfolt.

Mint megrögzött könyvturista, imádok más nyelvterületeken, kultúrákban kalandozni az olvasmányaimon keresztül, így a magyar irodalom terén - eléggé ironikus módon - nem igazán vagyok otthon, de azért igyekszem hazai alkotókat, alkotásokat is beiktatni az olvasói repertoáromba.

Hogyan döntöm el, mit olvassak legközelebb? Mit teszek, ha nincs kedvem olvasni?

Igyekszem váltogatni a műfajokat, témákat, szerzőket, stb. a párhuzamosan és az egymás után olvasott könyvekben is. Szerintem ez abban is segít, hogy ne fásuljak bele az olvasásba, mert ha épp nincs kedvem egy adott könyvhöz, sebaj, keresek valami kicsit/nagyon/teljesen mást!

De ha végképp elmenne a kedvem az olvasástól, nem erőltetem a dolgot, inkább igyekszem feltöltődni, helyrerázódni valami mással, és akkor visszatérni a könyvekhez, amikor már jobb passzban vagyok.

Új könyvek elolvasása vagy régi kedvencek újraolvasása gyakoribb nálam?

Nem igazán szoktam újraolvasni könyveket, ez eddig csak a legnagyobb kedvenceimmel fordult elő, bár azokkal volt, hogy többször is. (A Gyűrűk Ura esetében pl. a negyedik kör után már nem is számolom, hányadik újraolvasásnál tartok.) Pedig jó lenne, mert egészen más élmény, mint elsőre olvasni egy könyvet, de hát túl sok könyv, túl kevés idő, ugye...

Illetve bizonyos fajta olvasmányok nagyon adják magukat az újraolvasásra, nálam ilyenek az Agatha Christie-krimik (mármint, több éves kihagyás után, hogy a részleteket kellőképpen elfeledjem), a képregények (hiszen azokat eleve máshogy olvassa az ember, egyszerre koncentrálva a képekre meg a szövegre), vagy a versek (nekem az is egy egészen másfajta olvasmányélmény, mint a próza).

Viszont az olvasásra is igaz, hogy nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség: szerintem fölösleges direkt azt hajkurászni, hogy minél több könyvet olvassunk el. A lényeg, hogy kiélvezzük az olvasásra szánt időt, akár valami újat olvasunk, akár régit, akár komolyabbat, akár könnyedebbet, bármilyen műfajban vagy formátumban.

Honnan szerzem be a könyveimet? Könyvtárba vagy könyvesboltba járok inkább?

Régebben rengeteget jártam könyvtárba, manapság a könyvvásárlást preferálom, de mindkettő jó és fontos, biztosan nem tudnék választani. A változatos olvasásra való törekvésem a vásárlási szokásaimra is kihat: nem szeretem, ha túl sok hasonló könyv áll olvasatlanul a polcomon, inkább arra figyelek, hogy különböző fajta könyvekből legyen "választék".

A könyvmoly természetes közegében 1.: A könyvtár

Nagyon szeretem a könyvvásárokat, úgyhogy alig várom, mikor lehet majd megint Könyvhétre és Könyvfesztiválra menni! És ha a könyvvásárlásról van szó, mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek egy jó kis akciónak nem... (De a probléma megoldásához az első fontos lépés a felismerés, ugye.) Persze a jelen körülmények között alaposan ráfér a támogatás a könyvszakmára, a kiadókra, a könyvesboltokra, úgyhogy ha megengedhetjük magunknak a könyvvásárlást, minden egyes megvett kötettel segíthetünk. (És most aztán pláne találhatunk csábító akciókat mindenhol!)

A könyvmoly természetes közegében 2.: A könyvesbolt

Hogyan rendezem el a könyveimet? Milyen logika alapján kerülnek a polcomra?

Imádom rendezgetni a könyveimet (igen, tudom, kocka vagyok, de mindenkinek kell valami hobbi!), ugyanakkor sosem követtem ábécésorrendet vagy műfaj, stílus, korosztály stb. szerinti kategóriákat. Amolyan sajátos logika szerint csoportosítom a könyveket, amit én tökéletesen értek, és soha nem szokott gondom lenni abból, hogy megtaláljak valamit, márpedig alapvetően ez a lényeg. Az egyes szerzők művei meg a sorozatok összetartozó részei természetesen egymás mellé kerülnek, a képregények is "együtt bandáznak" a polcokon, kisebb-nagyobb csoportokban, de ezenfelül leginkább az határozza meg az elhelyezést, hogy mi tűnik jónak, mit érzek megfelelőnek. Könyves fengsuj, ahogy én szeretem.

Az angol és a magyar nyelvű könyveim azért alapvetően külön-külön vannak, és szeretem a köteteket leginkább méret szerint rendezni a polcokon, mert így tartalom szempontjából kellően random az elhelyezés, és szerintem szemre is kellemesebb - pláne, ha valakinél az a helyzet, mint nálam, hogy a lakás minden pontját érdemes (khm, szükséges) kreatívan kihasználni rögtönzött könyvespolcnak. Szóval, amolyan kontrollált káosz, könyvturista módra.

Egy egészen átlagos, szépen rendezett könyvgyűjtemény

Hogyan tartom számon az olvasmányaimat/vásárlásaimat? Gondosan elkönyvelem a részleteket, fejben tartok mindent, vagy nem foglalkozom ezzel külön?

A megvett és elolvasott könyveket is fel szoktam írni, de roppant szimplán, egy kis füzetkében, egyszerű listába szedve, szerző + cím, és kész. Úgy találom, ez elég arra, hogy ha visszanézem az olvasott könyvek listáját, eszembe jusson, milyen alapvető emlékeim/élményeim fűződnek az adott kötethez. A vásárolt könyvek terén pedig átfogó képet ad arról, mikor mennyi kötetet vettem, és abból hányat olvastam el azóta. Nekem ennyi elég, de persze egyéni, hogy ez valakinek sok vagy kevés. Nem hiszem, hogy volna kötelező minimum vagy elfogadható maximum, a lényeg, hogy mindenki pont annyit és úgy foglalkozzon ezzel, ahogy neki jó.

Mindenesetre mindig is nagyon érdekesnek tartottam, hogy számomra már a legkisebb emlékeztető is elég ahhoz, hogy előjöjjenek egy adott olvasmányhoz fűződő érzéseim, viszont ha nem írnám fel a címeket, már pár hónapra visszamenőleg is összezavarodnék, hogy pontosan mit és milyen sorrendben olvastam el. Mindig is kíváncsi voltam, mások vajon hogy vannak ezzel, hiszen az olvasók ugyanolyan sokfélék, mint úgy általában az emberek. És ez persze pont így is van jól!
Nincs is jobb, mint bekuckózva olvasni


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése