Jólabókaflóð: az izlandi karácsonyi könyváradat

Avagy: egy kis ünnepi könyvturistás kikalandozás a skandináv kultúra világába, az izlandi karácsonyi könyves hagyományok után szabadon

Milyen aktuális olvasmányok jutnak eszembe, ha a skandináv vonatkozású könyvekre és alkotókra gondolok?

És vajon mi köze Skandináviának az idei év egyik legjobb karácsonyi reklámjához... meg a kedvenc sorozatomhoz?*
(*Jó, jelenleg csak egyetlenegy sorozatot nézek, de akkor is...)

Először is: boldog karácsonyt mindenkinek, aki ünnepel, bárhogyan is teszi, és persze a legjobbakat mindazoknak is, akik sehogy!

Idén is eljött a karácsony, amelyhez Izlandon egész különleges (és nekem nyilván eléggé szimpatikus) könyves hagyomány kötődik: általánosan bevett szokás szenteste könyvet ajándékozni egymásnak! Így alapvető, hogy mindenki talál valamilyen kötetet magának a fa alatt (az izlandiak egyébként ugyanúgy 24-én este bontogatják ki az ajándékaikat, mint mi, magyarok), és még aznap este neki is szoktak állni az új szerzeményeiket olvasgatni, teljessé téve a karácsonyi könyvünnepet. Emiatt a kiadók szinte minden újdonságot az év végén, októbertől kezdve jelentetnek meg - ez az ún. Jólabókaflóð, a "karácsonyi könyváradat" -, hogy legyen miből válogatni, mindenkinek jusson olvasnivaló. (Egyébként minderről ezen az oldalon egy nagyon érdekes interjút olvashatunk egy izlandi szerzővel, angol nyelven, de magyarul is találhatunk cikkeket a témában.) A karácsonyi könyves katalógust, a "Bókatíðindi"-t ingyen kiküldik minden háztartásba, és az izlandiak lelkesen áttanulmányozzák, hogy eldöntsék, mit kérjenek-ajándékozzanak az ünnepekre. Az pedig országos szintű hírnek számít, hogy melyik könyvek vezetik a sikerlistákat, mik a legnépszerűbb karácsonyi ajándékok-olvasmányok. Ezt nevezem én igazi könyvmoly nemzetnek!

Ennek kapcsán elgondolkoztam: milyen izlandi vagy egyéb skandináv vonatkozású könyveket tudok összegyűjteni, amik valamilyen módon kapcsolódnak nálam az idei karácsonyhoz-télhez? És ha már itt tartok, azért kikacsintgatok egy kicsit a könyveken túlra is...

Egy új szerzeményem - egy alternatív Svédországról

Simon Stålenhag: Mesék a Hurokból

(Ur varselklotet, 2014)

Agave kiadó, 2020, ford. Molnár Berta Eleonóra

A svéd vizuális-digitális művész kötete - vagyis inkább albuma - egy alternatív 1980-as évekbeli Svédországot tár elénk, tele robotokkal, dínókkal és még ki tudja, mi mindennel, hozzá épp annyi narratívával, hogy történetet is szolgáltasson Stålenhag  különleges, egyszerre realista és fantáziadús festményei mellé. Stålenhag saját gyermekkorának svéd táját népesítette be különös gépezetekkel és fantasztikus lényekkel, egyszerre lubickolva az emlékeiben-nosztalgiában és szabadjára engedve a képzeletét. Nagyon érdekes, egyedi stílusa van, belelapozgatva azonnal megfogott magának a könyv, így megleptem vele télire... saját magamat! Szerintem ez tökéletesen megfelel a Jólabókaflóð szellemiségének (legalábbis amolyan magyar könyvturista értelmezésben, ugyebár).

Svédinoszauruszok

Egy karácsonyi ajándék tőlem - Joulupukkiról, a finn Mikulásról

Mauri Kunnas: Mikulás

Mauri Kunnas: Mikulás tizenkét ajándéka

Mauri Kunnas: Mikulás és a varázsdob

A finn szerző-illusztrátornak több tündérien aranyos, nagy sikerű mesekönyve is van a Mikulásról, azaz Joulupukkiról, ezek több kiadásban is megjelentek nálunk, legutóbb a Kolibri kiadótól (2018-2020), Kovács Ottilia fordításában. Mindegyik, bármelyik fantasztikus, tökéletes ajándék gyerekeknek, ezt saját tapasztalatból mondhatom, nem véletlenül írtam már róluk az előző karácsonyi bejegyzésemben is. Mert könyvet ajándékozni talántényleg még jobb is, mint kapni - kicsiknek pláne! Nem is csoda, hogy ezek a gyönyörűen és ötletesen megrajzolt, elképesztően részletesen kidolgozott, jópofa, humoros történetű-szövegű kötetek ekkora sikert aratnak gyerekeknél-felnőtteknél egyaránt, már évtizedek óta.

Joulupukki és a manók legújabb kalandjai Mikulásfalván

Egy erre a télre tervezett olvasmányom - igaz történet egy izlandi nőről

Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

(Burial Rites, 2013)

Könyvmolyképző kiadó, 2016, ford. Lengyel Tamás

Egy jóval komorabb, komolyabb, szomorúbb téma és történet, amelyet az élet írt. A regény Agnes Magnúsdóttir, az utolsó Izlandon kivégzett nő történetét meséli el. Az ausztrál szerző maga is élt Izlandon, ez ihlette a regény megírására, amiben hangot ad ennek a szomorú sorsú, kétes megítélésű nőnek, egyben bemutatva a tizenkilencedik századi izlandi társadalmat, viszonyokat is. Régóta érdekel ez a könyv, már önmagában-önmagáért is, ráadásul engem több szempontból emlékeztet Margaret Atwood Alias Grace-ére. Egy ideje már be is szereztem, de úgy érzem, egy ilyen olvasmányhoz igazán kell a megfelelő hangulat és közeg, ami szerintem nem az ünnepi időszak, sokkal inkább az év eleji, sötét-hideg-komor, mégis tavasz felé tartó tél. Így hát terveim szerint a következő pár hónapban mindenképpen sort kerítek erre a regényre, mert néha ilyen olvasmányok is kellenek az embernek (vagy legalábbis nekem, a könyvturistának).

Jellegzetes, fekete homokos észak-izlandi tengerpart

Bónusz I: egy zseniális svéd zeneszerző, akit egyszerűen imádok

És a skandináv alkotókhoz visszatérve muszáj megemlítenem az egyik kedvenc zeneszerzőmet, a fantasztikus, svéd Ludwig Göranssont, akinek nemcsak csodálatos filmzenék fűződnek a nevéhez (Fekete Párduc, Creed 1-2, Fruitvale Station - A megálló), hanem a jelenleg futó kedvenc sorozatom (ami momentán egyben az egyetlen is, amit nézek*), a Star Wars-os The Mandalorian c. csúcs űrwestern zenéjét is ő szerezte. Épp most fejeződött be a második évad (és nem ez a sorozat egyetlen téli-karácsonyi témába vágó vonatkozása, de erről nem mondok többet...), aminek zenéje talán még az elsőét is túlszárnyalta - mert Göransson tényleg egy igazi géniusz, én legalábbis amondó vagyok. Őszintén szólva meg sem tudom állapítani, hogy vajon a zene nélkül is ugyanígy imádnám-e a sorozatot - persze azért félreértés ne essék, természetesen vannak benne más szuper (meg cuki!!!) dolgok is, de a zene nélkül tutira nem lenne ugyanaz. Aki nem hiszi, járjon (és nézzen-hallgasson) utána!

*Amikor jövőre beütnek a Marvel-moziuniverzumos sorozatok (Ms. Marvel meg a többiek!), akkor aztán megnézhetem magam - meg azokat mind... Éljen tehát 2021, én már csak ezért is alig várom!! Addig is: kinek Jólabókaflóð, kinek Joulupukki, kinek Yoda; fő, hogy az Erő - és a sok-sok könyv - legyen mindannyiunkkal!

A jedi mandalóri visszatér - jövőre is!

Bónusz II: ez itt a (könnyfakasztó) reklám helye

Végül, de nem utolsósorban, némileg közvetettebb kapcsolódással, ám akárhogy is, ezt nem tudtam kihagyni: Taika Waititi új-zélandi rendező nálam nem tud hibázni (ld. a blogon már említett Thor: Ragnarök, Jojo Nyuszi, vagy épp maga The Mandalorian), így nem csoda, hogy még a karácsonyi üdítőreklámja is levett a lábamról. Sarki fények, Télapó, Északi-sarkkör, hideg-hó-fagy, karácsony... Hát, szerintem ezek igencsak a témába vágnak. A Jólabókaflóð tervezgetős-vásárlós-ajándékozós-összegyűlős-családi-közösségi-meglepis szellemiségének meg végképp tökéletesen megfelel a kis videó. És azért arra nézve is jó emlékeztető, hogy mi számít igazán ilyenkor (meg persze mindig), ajándékok ide vagy oda. De előre szólok: szem garantáltan nem marad szárazon.

És persze ne feledjük, a könyvezés-olvasás egész évben, télen-nyáron ugyanolyan jó móka, mint az ünnepekkor, kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt - egy életen át!